Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A ló kialakulása:

A ló kialakulásának folyamatát brit paleontológusok kezdték el kutatni a XIX.század második felében. Sir  Richard Owen 1840-ben, írt először egy London környékén talált lófajról, melynek a Hyracotherium nevet adta. A lelet kb. 55 millió éves lehetett.Kép

Majd Észak-AmerikábaKép tevődtek át ezek a kutatások. 1876-ban az USA déli részén, egy eocén kori sziklában a ló ma ismert legkorábbi ősét. Ez a mini ló az Eohippius nevet kapta a tudósoktól. Az aprócska kb. 35 cm magas, elsősorban lombokkal, cserjékkel táplálkozott, és még kifejlett patája sem volt: az elülső lábain 4, a hátulsón 3 ujj volt. Életét rejtőszínének, a barna zebracsíkos színének köszönhette.

A következő fejlettségi szinten lévő lóelődök, a Mesohippus és a Miohippus kb. 25-40 millió évvel ezelőtt, az oligocén és a miocén  idején jelent meg. Ez a két faj két hasonló felépítésű ősló volt. Mind elülső,  mind hátulsó lábaikon 3 ujj éktelenkedett.

Kb. 17 millió évvel ezelőtt, Észak-amerikában tűnt fel a Merychippus. Ennek a kb. 90 cm magas minilónak, más egészen olyan volt a fogazata, mint a mai lovaknak. A Merychippus már egyetlen ujjon járt, bár a mellette lévő két ujj csökevénye még ottmaradt.Kép

A Pliohippius kb. 6 millió évvel ezelőtt élt a Földön. Ez volt az első,  egy lábujjal rendelkező, már ténylegesen patásnak nevezhető állat. Marmagassága kb.120 cm magas lehetett. 8000 évvel ezelőtt máig is ismeretlen okokból eltűnt Amerikából.Kép

A ma élő ló az Equus caballus kb. 1 millió évvel ezelőtt jelent meg a Földön. Ezek a lovak, már mind pusztákon éltek. A kora zebracsíkok már csak a végtagjaikon, és farukon lehettek láthattók, a szín ami általánosabbá vált, az az egérszürke, fakó, világospej volt akkoriban.

A modern ló, amin máig is nyergelve lovagolunk, az több fajta keveréséből alakult ki.